Na íme.Igen, elég szerény ennyi pénzért,de a célnak tökéletesen megfelel |
Na remélem érzitek,hogy fostam a fickótol. Na és akkor megláttuk,és dobtunk egymásnak szemmel egy "hi five-ot" hogy nem lesz itt gond. Kis törékeny madár, precizen zselézett hajjal, bájos mosollyal,mondhatni tündérbogár a rosszabbik értelemben,mert azér nem nyúlnék hozzá egy ujjal sem, és ugye a tündérbogarakhoz a nők szeretnek hozzányúlni. Megérkeztünk a kérójába, mellbe vágott a tömény füstölőszag, és a pedantéria. Fél órán át interjúvolt, hogy meséljek magamról meg a túró. Dávid meg adta alám a lovat piszkosul. "Julia, egy nagyon csendes, nagyon rendes.. és népszerű író hazájában..(majdnem belefulladtam az elfolytott röhögésembe)..nem famous, hanem popular :D ezen még úgy.. és csodálatos a munkássága. Imádtam Dávidot. :D Az a komolyság ahogy ezt mondta, és még magyarul odabiccentett, "hogy hát mér nem?" Nagyon jól szórakoztam. Bájologtunk, vigyorogtunk,mint pina a lavorban. Halál szánalom volt. Megmutatta a szobát, semmi extra egyszerű, rendezett. Aztán beközölte hogy az ágyat átviszi magával a másik szobába, azt oldjam meg valahogy. Úgy voltam vele, mit nekem egy ágy, ha találtam szállást egy éjszaka alatt akkor ágyam is lesz két nap alatt. Muszáj voltam bekeményíteni, Dáviddal láttuk hogy ennél a srácnál gyakorlatilag mindent el lehet érni, mi vagyunk az erőssebbek. Így nem szaroztam, megkérdeztem. Minden remek, very nice..Mikor költözhtek? Csávó hátrahőkölt a döbbenettől, majd nagy meglepődésében rávágta hogy szombaton.Így kell ezt csinálni.Hazáig röhögtünk, a dolgon. Ez azér' érdekes ugyebár mer' a főbérlő dönti el kinek adja ki a szobát..na hát itt csórikámnak nem sok választása volt. Szombatig Dávidéknál aludtam Södertäljében, péntek este pedig elvitt életem legjobb bulijába, de erről majd később.
Eleinte nagyon nem éreztem magaménak az új szálláshelyet de tegnap megtört a jég, és kipakoltam a bőröndöket, befoglaltam a szekrényeket. Múlthéten pedig vett nekem a Paki matracot (pakisztáni a srác, így a továbbiakban nekem csak Paki) elmentünk együtt a Jysk-be vettünk matracot meg én vettem magamnak egy plédet meg még egy párnát. Amúgy nagyon jól megvagyunk Pakival, teljesen veszélytelen. Rendes kislány :). Az első napokban folyton azt kérdezte hogy nem zavart e a reggeli zuhanyozással, vagy a mosogatással, meg hogy ha gondom van szóljak és rendezi. Az internetem mikor elment szombaton, tegnap hipp hopp elintézte hogy legyen. Illetve ő korán reggel elmegy dolgozni a mekibe, és este hazaesik és hamarosan alszik is, szóval nem vagyunk valami szoros viszonyban. És hát mint kiderült nem egy aberrált szörnyeteg,csak nem szeretett volna fiú lakótársat mert nagyon rendszerető. A másik meg - amire akkor jöttünk rá Rolival mikor beköltöztetett - hogy nincs még egy hálószoba, ahogy az első látgatáskor azt a fürdőszobára hittem, hanem a Paki a saját hálószobáját adta ki nekem és ő beköltözött a nappalijába. Tehát azért kellett neki lakótárs mert valszeg eléggé le lehet égve vagy valamire nagyon gyűjt, mert itt ahogy hallottam a mekiben is elég jó órabérek vannak és ha valaki annyit dolgozik mint ő nem kereshet szarul...ez rejtély. Mindenesetre egészen megtaláltam a kis helyem itt is. A matracon alvás kemény meló, de annyi baj legyen. Egész nap beragyog a nap az ablakon, szép a kilátás, jó helyen van, csendes, és még ki is tudom fizetni.
De azért szemelőtt tartom kedves Levente bátyám intelmeit miszerint:
"csak óvatosan, nehogy kiderüljön, csak azért fogadott oldalára, hogy sűrű-fekete lelkéből elő révedő hitének eleget téve Kálinak áldozni készül egy hun leányt!" :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése